Ausztriai adókalauz 2026: amit minden befektetőnek tudnia kell

Utolsó frissítés: 2026. szeptember 4.

Ausztria az adóügyi illetőséggel rendelkező magánszemélyek teljes, világszerte szerzett jövedelmét adóztatja, a nem rezidenseknél pedig általában csak a meghatározott osztrák forrású jövedelmet. A munkaviszonyból és vállalkozásból származó jövedelemre rendszerint progresszív jövedelemadó vonatkozik, míg a magáncélú befektetési jövedelmek többségét elkülönítve, 27,5%-os külön adókulccsal adóztatják. A megtakarítási és folyószámlák kamata általában 25%-kal, a magáncélú ingatlanértékesítés nyeresége pedig általában 30%-kal adózik.

Ez az útmutató elsősorban azoknak szól, akik 2026-ban osztrák adóügyi illetőségű magánszemélyek, köztük munkavállalók, befektetők, bérbeadók, önálló vállalkozók és külföldről érkezők. Kitér a nem rezidensekre és a határon átnyúló helyzetekre vonatkozó fontos szabályokra is. Ausztriában nincs tartományi vagy önkormányzati személyijövedelemadó-pótlék, de bérhez kapcsolódó terhek, önkormányzati ingatlanadó és az elismert egyházaknak vagy vallási közösségeknek fizetett közvetlen hozzájárulások felmerülhetnek. Az adóegyezmények, az EU és az EGT szociális biztonsági koordinációja, valamint az egyéni körülmények módosíthatják az eredményt.

Az adórendszer áttekintése: a legfontosabb számok

Adónem vagy teher	2026-os szabály	Fontos feltétel
Személyi jövedelemadó	0–55%	Progresszív kulcsok az adóköteles jövedelemre; az 55% az 1 millió euró feletti részre vonatkozik, és 2029-ig törvényben rögzített
A magáncélú tőkejövedelmek többsége	27,5%	Ide tartozik a legtöbb osztalék, értékpapír-nyereség, alapból származó jövedelem és a 2021 februárja után szerzett kriptoeszközök jövedelme
Megtakarítási és folyószámla kamata	25%	Eltér a legtöbb más tőkejövedelem adókulcsától
Magáncélú ingatlanértékesítés nyeresége	30%	Mentességek és régebben szerzett ingatlanokra vonatkozó számítások alkalmazhatók
Munkavállalói járulékok és bérterhek	Általában legfeljebb 18,07%	Szokásos magánszektorbeli munkavállaló; alacsony bérnél kisebb lehet a munkanélküli-biztosítási járulék; felső határok és kivételek érvényesek
Munkáltatói járulékok és bérterhek	Általában legalább 20,98%	Nem tartalmaz egyes kizárólag munkáltatót terhelő béradókat, és helytől, valamint kategóriától függően változik
Társasági nyereségadó	23%	A magánszemélynek kifizetett nyereségre rendszerint külön 27,5%-os adó vonatkozik
Általános forgalmi adó általános kulcsa	20%	Kedvezményes kulcs többek között 10%, 13%, valamint 2026. július 1-jétől egyes élelmiszereknél 4,9%
Általános nettó vagyonadó	Nincs	Ingatlan- és ügyleti adók továbbra is alkalmazhatók
Öröklési és ajándékozási adó	Nincs	Ajándékbejelentési kötelezettség és ingatlanátruházási adó továbbra is felmerülhet

Az osztrák pénzügyminisztérium 2026-os adókönyve széles körű hivatalos magyarázatot ad a magánszemélyek adózásáról. A „külön adókulcsként” említett kulcsok jövedelemadó-kulcsok; a Kapitalertragsteuer (KESt) a forrásadó-levonás mechanizmusa. A helyesen levont KESt rendszerint végleges adónak számít, de ugyanez a 25%-os vagy 27,5%-os kulcs adómegállapítás útján is alkalmazható, ha nem vont le adót osztrák kifizető vagy letétkezelő.

Adóügyi illetőség Ausztriában

A magánszemélyt általában korlátlan osztrák adókötelezettség terheli, ha Ausztriában Wohnsitz szerinti lakóhellyel (olyan, használatra rendelkezésre álló lakással, amelyet a körülmények alapján megtart és használ) vagy gewöhnlicher Aufenthalt szerinti szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik. A hat hónapot meghaladó folyamatos ausztriai tartózkodás visszamenőleg, a tartózkodás kezdetétől korlátlan adókötelezettséget keletkeztet; a belföldi vizsgálatban az állampolgárság nem számít. A jogalapot az osztrák jogszabályadatbázisban az EStG 1. és a BAO 26. §-a tartalmazza.

A korlátlan adókötelezettség rendszerint a teljes, világszerte szerzett jövedelmet az osztrák adóalapba vonja. Az ausztriai lakóhellyel és szokásos tartózkodási hellyel sem rendelkező személy általában csak az EStG 98. §-ában felsorolt osztrák forrású jövedelmek után korlátozottan adóköteles. Ez nem jelenti azt, hogy minden Ausztriából érkező kifizetés adóköteles; az adóegyezmények mérsékelhetik vagy megszüntethetik a belföldi forrásadó-levonást.

Ausztriában nincs az Egyesült Királyságéhoz hasonló általános, törvényben rögzített részéves illetőségi rendszer. Az illetőséget és az adóztatási jogot az érintett időszakokra és jövedelemtételekre külön kell megvizsgálni. Valaki a naptári év során válhat korlátlanul adókötelessé vagy szűnhet meg ez a státusza, miközben az éves adómegállapítás és egy adóegyezmény befolyásolhatja a végső felosztást.

Ha két ország is illetőséggel rendelkezőnek tekinti a személyt, az alkalmazandó kettős adóztatást elkerülő egyezmény rendszerint sorrendben vizsgálja az állandó otthont, a létérdekek központját, a szokásos tartózkodási helyet és az állampolgárságot; szükség esetén a hatóságok közös megállapodása dönt. A konkrét egyezmény irányadó, nem önmagában az OECD-modellegyezmény. A minisztérium közzéteszi Ausztria kettős adóztatást elkerülő egyezményeiről szóló információkat és az egyezmények szövegét.

Az EU és az EGT állampolgárai, valamint egyes, egyezmény alapján védett állampolgárok, akik egyébként nem rezidensek, kérhetik, hogy korlátlanul adókötelesként kezeljék őket, ha jövedelmük legalább 90%-a Ausztriában adóköteles, vagy az Ausztriában nem adóköteles jövedelmük 2026-ban nem haladja meg a 13 539 eurót. A lakóhely szerinti állam igazolása, rendszerint az E9-es nyomtatvány szükséges. A választás javíthatja a levonásokhoz és adójóváírásokhoz való hozzáférést, de nem teszi a teljes külföldi jövedelmet Ausztriában adókötelessé; a külföldi jövedelem az adókulcs meghatározásánál lehet releváns.

Személyi jövedelemadó

Ausztria progresszív adótáblája az éves adóköteles jövedelemre vonatkozik, nem a bruttó fizetésre. Az adóköteles jövedelem nagy vonalakban a törvényben meghatározott kategóriákból származó összjövedelem, a levonható költségek, különleges kiadások, rendkívüli terhek és kedvezmények figyelembevétele után. A fizetésből levont béradó az adó beszedésének módja, amelyet az éves számításban jóváírnak.

A 2026-os személyijövedelemadó-sávok

Az adóköteles jövedelem része	Határadókulcs
13 539 euróig	0%
13 539 euró felett 21 992 euróig	20%
21 992 euró felett 36 458 euróig	30%
36 458 euró felett 70 365 euróig	40%
70 365 euró felett 104 859 euróig	48%
104 859 euró felett 1 000 000 euróig	50%
1 000 000 euró felett	55%

A sávokat a minisztérium hivatalos 2026-os adótáblája erősíti meg. Az 55%-os sáv 2029-ig törvényben rögzített; nem állandó, minden jövedelemre vonatkozó általános 55%-os kulcs. Ausztriában nincs regionális vagy önkormányzati személyijövedelemadó-pótlék.

Sok munkavállaló kollektív szerződés vagy egyéni munkaszerződés alapján évente 14 kifizetést kap. A feltételeknek megfelelő 13. és 14. havi kifizetés a törvényi korlátokon belül kedvezményes béradózás alá esik, de nem teljesen adómentes. Emiatt az egyszerű, tizenkét hónapra épülő számítás sok osztrák munkavállalónál nem megfelelő.

Társadalombiztosítási járulékok

Az alábbi táblázat a magánszektorban 2026-ban általános munkavállalói helyzetet mutatja be. A különleges kategóriákhoz a hivatalos 2026-os társadalombiztosítási járulékadatokat kell használni.

Kategória	Munkavállaló	Munkáltató	2026-os alap vagy feltétel
Egészségbiztosítás	3,87%	3,78%	Havi felső határ: 6930 euró
Nyugdíjbiztosítás	10,25%	12,55%	Havi felső határ: 6930 euró
Munkanélküli-biztosítás	Legfeljebb 2,95%	2,95%	A munkavállalói kulcs alacsony jövedelemnél csökken; havi felső határ: 6930 euró
Balesetbiztosítás	–	1,10%	Havi felső határ: 6930 euró
Munkavállalói Kamara hozzájárulása	0,50%	–	Havi felső határ: 6930 euró
Lakásépítés-támogatási hozzájárulás	0,50%	0,50%	Havi felső határ: 6930 euró; a tartományi részletek számíthatnak
Fizetésképtelenség esetére fizetett hozzájárulás	–	0,10%	Havi felső határ: 6930 euró
Foglalkoztatói végkielégítési alap	–	1,53%	Általában nincs szokásos járulékfizetési felső határ
A munkavállalókra bemutatott jellemző összesen	18,07%	20,98%	Az egyéb munkáltatói béradók és ágazatspecifikus tételek előtt

Az alkalmi foglalkoztatás havi értékhatára 2026-ban 551,10 euró. A 6930 eurós havi felső határ általában 14 alkalommal alkalmazható; a különleges kifizetések felső határa ezért elkülönül a szokásos havi díjazástól. A közszolgálatban dolgozókra, a tanulókra, az idősebb munkavállalókra, az építőipari dolgozókra és az alacsony bérű alkalmazottakra eltérő kulcsok vonatkozhatnak. A munkáltatói járulékok a munkáltató költségei, és nem adhatók hozzá a munkavállaló személyes levonási kulcsához.

A GSVG hatálya alá tartozó önálló vállalkozóknál a fő 2026-os kulcsok a nyugdíjbiztosításra 18,5%, az egészségbiztosításra 6,8%, emellett a balesetbiztosítás havi rögzített hozzájárulása 12,95 euró. A havi járulékalap felső határa 8085 euró. Az előzetes járulékokat később a megállapított jövedelemhez igazítják.

Példa a munkabér adózására

Tegyük fel, hogy egy egyedülálló, osztrák adóügyi illetőségű munkavállaló éves bruttó fizetése 50 000 euró, nincs gyermeke, ingázási kedvezménye, egyházi hozzájárulása vagy más jövedelme. Ha 14 részletben fizetik ki a bérét, a szokásos bér és a kedvezményes elbírálásra jogosult külön kifizetések eltérően adóznak. Először a társadalombiztosítási járulékot vonják le, a szokásos adóköteles bérre a progresszív adótáblát alkalmazzák, figyelembe veszik például a munkavállalói közlekedési adójóváírást, a jogosult külön kifizetéseket pedig saját szabályaik szerint adóztatják.

E feltételek mellett a 2026-os éves nettó fizetés észszerű becslése körülbelül 35 000–36 000 euró. A pontos összeg függ a kifizetések ütemezésétől, a bérszámfejtési kategóriától, a tartományonként eltérő lakástámogatási hozzájárulástól, a külön kifizetések jogosultságától és a kerekítéstől. Ez szemlélteti, miért nem jelenti a 40%-os adósáv azt, hogy az 50 000 eurós bruttó fizetés 40%-át adóként fizetik meg. A bérszámfejtéshez igazodó összeghez a BMF hivatalos 2026-os bruttó–nettó kalkulátora használható.

Kedvezmények, adójóváírások és levonások

A levonás a jövedelmet vagy az adóalapot csökkenti; az adójóváírás (Absetzbetrag) a kiszámított adót mérsékli. Az adójóváírás nem feltétlenül visszatéríthető, bár Ausztriában külön negatívan számított adóra és társadalombiztosítási visszatérítésre vonatkozó szabályok is léteznek a jogosult alacsony jövedelmű adózóknál.

Fontos 2026-os tétel	Összeg vagy kezelés
Munkavállalói közlekedési adójóváírás (Verkehrsabsetzbetrag)	Évente 496 euró
Emelt közlekedési adójóváírás	Legfeljebb 853 euró, a jövedelemtől és az ingázási kedvezmény feltételeitől függően
A közlekedési adójóváírás kiegészítése	Legfeljebb 804 euró, a jövedelem növekedésével csökken
Nyugdíjasok adójóváírása	Legfeljebb 1020 euró; emelt adójóváírás legfeljebb 1502 euró, ha a feltételek teljesülnek
Egyedüli kereső vagy egyedülálló szülő adójóváírása	Egy gyermek után 612 euró; kettő után 828 euró; három után 1101 euró; minden további gyermek után 273 euró
Tartásdíjhoz kapcsolódó adójóváírás	Jogosult gyermekenként havonta 38–75 euró
Family Bonus Plus	18 év alatti gyermeknél legfeljebb havi 166,68 euró; 18 év után havi 58,34 euró, ha a feltételek továbbra is teljesülnek
Gyermekek utáni adójóváírás	Havonta 70,90 euró, a családi támogatással együtt fizetik ki

Ezek adójóváírások, nem az adóköteles jövedelemből levonható összegek. Számítanak a jogosultsági feltételek, a jövedelem miatti fokozatos csökkentések és a szülők közötti megosztás; lásd a hivatalos 2026-os adójóváírási táblázatot.

A munkavállalók levonhatják az automatikus, évi 132 eurós munkavállalói költségátalányt meghaladó vagy azon kívüli tényleges munkával kapcsolatos kiadásaikat, köztük a feltételeknek megfelelő munkaeszközök, képzés, utazás és otthoni munkavégzés költségeit. Az ingázók jogosultak lehetnek a Pendlerpauschale levonásra és a külön Pendlereuro adójóváírásra; a jogosultság a távolságtól és a tömegközlekedés észszerű igénybevehetőségétől függ.

A kötelező társadalombiztosítási járulékok levonhatók a munkaviszonyból vagy vállalkozásból származó adóköteles jövedelem kiszámításakor. Egyes magánbiztosítási és lakhatási kiadások már nem vonhatók le általánosan pusztán azért, mert személyes kiadások. A feltételeknek megfelelő adományok rendszerint a törvényi százalékos korláton belül levonhatók, az elismert egyházaknak fizetett hozzájárulás pedig évente 600 euróig. A fogyatékossággal összefüggő költségek és más rendkívüli terhek levonhatók lehetnek, esetenként az egyébként alkalmazandó önrészhatár nélkül. A magáncélú lakás jelzáloghitelének kamata jelenleg nem általános levonható tétel; a régi átmeneti, különleges kiadásokra vonatkozó szabályok nagyrészt lejártak. A 2026-os adókönyv ismerteti a feltételeket és a dokumentációt.

A befektetési jövedelmek adózása

Árfolyamnyereség

A magánvagyonban tartott részvényeken, kötvényeken, befektetési jegyeken, származtatott termékeken és hasonló „új eszközökön” realizált nyereség általában 27,5%-kal adózik. Nincs általános éves értékpapírnyereség-mentesség, és a hosszú tartási idő önmagában sem jelent általános mentességet. A ténylegesen régen szerzett eszközöknél a korábbi beszerzési időpontra vonatkozó szabályok továbbra is fontosak lehetnek.

Az osztrák letétkezelő rendszerint levonja a KESt-et, amely gyakran végleges adó. Azokat a jövedelmeket, amelyekből nem von le adót osztrák szereplő – ami külföldi brókereknél gyakori –, általában be kell vallani, de továbbra is a külön 27,5%-os kulcs alkalmazandó. Az adózó választhatja az általános progresszív adózást az összes jogosult tőkejövedelmére, ha ez kedvezőbb eredményt hoz; a korábban levont KESt-et ilyenkor jóváírják.

A magáncélú tőkeveszteségek általában beszámíthatók az összeegyeztethető magáncélú tőkejövedelmekbe, beleértve sok nyereséget, osztalékot és kriptoeredményt, de nem számíthatók be a megtakarítási vagy folyószámlák kamataiba, alapítványi kifizetésekbe vagy munkaviszonyból származó jövedelembe. Az osztrák letétkezelők saját hatáskörükben elvégzik a törvény szerinti veszteségkiegyenlítést. A különböző bankok vagy külföldi számlák közötti kiegyenlítéshez általában adómegállapítás szükséges. A fel nem használt magáncélú tőkeveszteségek rendszerint nem vihetők tovább. Az üzleti eszközökre más veszteségszabályok vonatkoznak. Lásd a minisztérium tőkejövedelmekről szóló útmutatóját.

Ausztriában kilépési adóra vonatkozó szabályok is vannak: ha Ausztria elveszíti a nem realizált tőkenövekmény adóztatásának jogát – például elköltözéskor –, az a piaci értéken történő vélelmezett elidegenítésnek minősülhet. Az EU vagy az EGT valamely államába költöző magánszemély a törvényi feltételek teljesülése esetén kérheti, hogy a tényleges elidegenítésig ne állapítsák meg az adót. A szabályokat a BMF realizált nyereségről és kilépési adóról szóló útmutatója ismerteti.

Osztalékok

Az osztrák társaságok által osztrák adóügyi illetőségű magánszemélyeknek fizetett osztalékból általában 27,5% KESt-et vonnak le, amely rendszerint végleges adó. A külföldi osztalékok is általában 27,5%-kal adóznak az adómegállapítás során, ha osztrák letétkezelő nem vont le adót.

A forrásország először maga is levonhat adót. Az alkalmazandó egyezmény korlátozhatja a forrásország levonási jogát, Ausztria pedig rendszerint csak a belföldi és egyezményi korlátokon belül enged adóbeszámítást; a túlzott külföldi forrásadót szükség esetén a forrásországtól kell visszaigényelni. Az egyezményes kulcsot a külföldi kifizető nem feltétlenül alkalmazza automatikusan a szükséges nyomtatványok nélkül. Ausztria egyezményes kedvezményekről szóló portálja ismerteti a forrásnál nyújtott kedvezményt és a visszatérítést.

Kamatok és kötvények

A megtakarítási és folyószámlák kamata általában 25%-kal adózik. A kötvények és a legtöbb más hitelviszonyt megtestesítő eszköz kamata, valamint az elidegenítésükön elért nyereség rendszerint 27,5%-kal adózik. A magánkölcsönök és a nyilvánosan nem forgalmazott hitelviszonyt megtestesítő eszközök a külön kulcs helyett a progresszív adótábla alá tartozhatnak. A külföldi banki kamatot rendszerint be kell vallani, ha nem vontak belőle osztrák KESt-et.

ETF-ek és befektetési alapok

Ausztria a befektetési alapokról szóló törvény alapján az alap mögöttes jövedelmét is figyelembe veszi, nem csupán a befektetőhöz befolyt készpénzt adóztatja. A kifizető alap adóköteles hozamkifizetést eredményezhet. A felhalmozó alapnál ausschüttungsgleiche Erträge, azaz vélelmezetten kifizetett jövedelem keletkezhet akkor is, ha a befektető nem kap készpénzt. Az ilyen jövedelem után fizetett adó rendszerint módosítja a befektetési jegy adózási bekerülési értékét, hogy eladáskor ugyanazt az összeget ne adóztassák teljes egészében újra.

Az osztrák adatot szolgáltató alapok (Meldefonds) esetében az alap adóképviselője által kiszámított adóadatokat az OeKB-n keresztül jelentik. A befektetőknek és tanácsadóknak az alapot és az éves adóadatokat a hivatalos OeKB alapjelentési adatbázisában kell ellenőrizniük. Az adatot nem szolgáltató alapra hátrányos, törvény szerinti átalányszámítás vonatkozik; az UCITS-megfelelőség önmagában nem garantálja az osztrák jelentési státuszt vagy a külön adókulcsot.

A belföldi letétkezelők általában az OeKB adatait használják és levonják a KESt-et. Külföldi brókernél a befektetőnek kell reprodukálnia az osztrák alapadó-számítást, és helyesen bevallania a vélelmezett kifizetéseket, a tényleges kifizetéseket és az elidegenítési nyereséget. A bróker „jövedelem” adatai önmagukban nem feltétlenül elegendők. A felhalmozó és a kifizető befektetési jegyosztályokat külön kell ellenőrizni.

Adókedvezményes befektetési és nyugdíjszámlák

Ausztriában nincs széles körben használható, ISA-jellegű adómentes brókerszámla, és nincs általános, személyenként járó éves befektetési kedvezmény. Több számla nyitása nem hoz létre több kedvezményt.

Adóelőnyök inkább szűkebb termékkörben merülnek fel. A munkáltatói nyugdíjalapok, a foglalkozási csoportos biztosítások és az Abfertigung neu végkielégítési rendszer saját befizetési és juttatási szabályokkal rendelkeznek. Az állami támogatású nyugdíj-előtakarékosság és egyes nyugdíjalapi juttatások adókedvezményt kaphatnak, de a jogosultság, a garanciák, a lekötési idő és a kifizetés adózása a terméktől függ. Ezek nem helyettesítik a szabadon hozzáférhető adómentes értékpapírszámlát. Befektetés előtt ellenőrizni kell a szerződési feltételeket és a hivatalos 2026-os adókönyvet.

Kriptoeszközök adózása

A 2021. február 28. után szerzett kriptoeszközöknél Ausztria a folyó kriptojövedelmet és a realizált nyereséget általában 27,5%-kal adózó tőkejövedelemnek tekinti. A régebbi eszközökre továbbra is a reform előtti magánértékesítési szabályok vonatkozhatnak, ezért nélkülözhetetlenek a beszerzésre vonatkozó nyilvántartások.

Adóköteles elidegenítésnek minősül általában a kriptoeszköz euróra vagy más hagyományos pénznemre váltása, áruk vagy szolgáltatások vásárlása kriptoeszközzel, valamint kriptoeszköz cseréje olyan más eszközre, amely nem tartozik a szabályozás szerinti kriptoeszközök közé. Egy jogosult kriptoeszköz másik jogosult kriptoeszközre cserélése nem azonnal adóköteles; a korábbi bekerülési érték továbbvihető.

A kriptoeszköz kölcsönadásából vagy ellenérték fejében történő átruházásából származó folyó jövedelem általában a megszerzésekor adóköteles. A hagyományos blokklánc-validálási staking jutalmai, az airdropok, a jutalomprogramok és a hard forkok az erre vonatkozó külön törvényi kivétel alapján nem adókötelesek a megszerzésükkor, de bekerülési értékük rendszerint nulla, így későbbi elidegenítéskor a teljes érték után adóköteles nyereség keletkezhet. A „stakingként” kínált, gazdasági tartalmuk szerint kölcsönnyújtásnak minősülő termékek ezzel szemben már a hozam megszerzésekor adózhatnak. Az üzletszerű bányászat vagy hivatásszerű kriptokereskedés a progresszív adótábla szerint adózó vállalkozási jövedelem lehet.

A kriptoeszközökön keletkezett tőkeveszteségek általában beszámíthatók az ugyanabban az évben elért, összeegyeztethető magáncélú tőkejövedelmekbe, de a szokásos magáncélú veszteségtovábbvitel nem lehetséges. Az osztrák kriptoszolgáltatóknak a 2023. december 31. után keletkezett, szabályozás alá tartozó jövedelemből KESt-et kell levonniuk; ha nincs forrásadó-levonás, az adózónak be kell vallania a jövedelmet. A BMF részletes kriptoeszközökről szóló útmutatója a nyilvántartást és az átmeneti szabályokat is ismerteti.

Bérbeadásból származó jövedelem és ingatlanadó

A hosszú távú bérbeadás nettó jövedelme általában a progresszív személyijövedelemadó-kulcsokkal adózik. Levonható költség lehet a bérbeadáshoz kapcsolódó finanszírozási kamat, az üzemeltetés és kezelés költsége, a javítás és az adózási értékcsökkenés. A földterület után nem számolható el értékcsökkenés. A veszteségekhez valódi jövedelemszerző tevékenység szükséges; Ausztria a hobbitevékenységet kizáró szabályai alapján megtagadhatja a veszteségek elszámolását, ha tartós össznyereség nem várható.

A rövid távú szállásadás lehet bérbeadási jövedelem, illetve – szállodaszerű szolgáltatások vagy üzletszerű szervezettség esetén – vállalkozási jövedelem. Áfa, idegenforgalmi teher, iparjogi nyilvántartásba vétel és önkormányzati szabályok is vonatkozhatnak rá. A lakáscélú bérbeadásra általában a kedvezményes áfarendszer vonatkozik, ha a bérbeadó áfaalany, míg a kisvállalkozói mentesség megszüntetheti az áfafizetést és a levonható előzetesen felszámított áfához való jogot.

Ausztria önkormányzati Grundsteuer adója évenkénti ingatlanadó, amely a megállapított adóértékeken és az önkormányzati szorzókon alapul, nem az ingatlan piaci értékének országos százalékán. A megszerzés általában az ellenérték 3,5%-ával számított Grunderwerbsteuer ingatlanátruházási adót vált ki, de az ingyenes és családon belüli átruházásokra külön adóalapok és progresszív kulcsok vonatkoznak. A földhivatali és ügyleti költségek különállók.

A magáncélú ingatlanértékesítés nyeresége általában 30%-os Immobilienertragsteuer (ImmoESt) alá tartozik, nem az értékpapírok 27,5%-os kulcsa alá. A szokásos számítás a 2002. március 31. után megszerzett ingatlanok tényleges nyereségén alapul, régebbi ingatlanoknál pedig külön módszerek alkalmazhatók. Fontos mentesség a feltételeknek megfelelő fő lakóhely – ha azt a megszerzéstől az elidegenítésig legalább két évig folyamatosan használták, vagy az előző tíz évben legalább öt egymást követő évig –, valamint a feltételeknek megfelelő, saját építésű épület, rendszerint a bérbe adott részek nélkül. A hivatalos portál ismerteti az ingatlanértékesítés nyereségének adóját és a fő lakóhelyre vonatkozó mentességeket.

Vagyonadó

Ausztriában 2026-ban nincs magánszemélyekre vonatkozó általános éves nettó vagyonadó. Ez nem teszi adómentessé a vagyont: alkalmazható a Grundsteuer, a befektetési jövedelem adója, az ingatlanértékesítés nyereségének adója és egyes ügyleti adók. Ausztria nem vet ki az egyén teljes befektetési portfóliójának vélelmezett hozamára sem éves adót; az alapok vélelmezett kifizetése az alapjövedelemre vonatkozó szabály, nem hagyományos vagyonadó.

Öröklési és ajándékozási adó

Ausztriában 2026-ban nincs általános öröklési vagy ajándékozási adó. Az örökléssel vagy ajándékozással átadott osztrák ingatlan után azonban külön szabályok szerinti ingatlanátruházási adó fizetendő. Egyes ajándékokat be kell jelenteni az adóhatóságnál, ha az értékhatárok és az illetőségi kapcsolatok teljesülnek; maga a bejelentés nem ajándékozási adó.

A határon átnyúló hagyatékokra továbbra is vonatkozhat külföldi öröklési vagy hagyatéki adó az elhunyt, az örökös, a lakóhely vagy a vagyon fekvése alapján. Ausztriának csak korlátozott számú egyezménye van az öröklési adókról, az uniós öröklési rendelet pedig az öröklési joggal foglalkozik, nem az adókat harmonizálja. Lásd a kormány öröklési adóról szóló áttekintését.

Önálló vállalkozók adózása

Az egyéni vállalkozók és a szabadfoglalkozásúak nettó üzleti nyereségük után progresszív személyi jövedelemadót fizetnek. Tevékenységüket az előírások szerint be kell jelenteniük, adószámot kell igényelniük és nyilvántartást kell vezetniük. Az iparengedély követelményei a foglalkozástól függnek. Az „új önálló vállalkozóknak” tájékoztatniuk kell az önálló vállalkozók társadalombiztosítási intézményét, ha éves bruttó jövedelmük 2026-ban meghaladja a 6613,20 eurót, rendszerint a tevékenység megkezdésétől számított egy hónapon belül; a késői feltárás 9,3%-os pótlékot válthat ki. A kormány külön útmutatót ad az új önálló vállalkozók regisztrációjáról.

A szokásos és szükséges üzleti kiadások levonhatók. A tevékenységtől és az árbevételtől függően az adózó pénzforgalmi elszámolást, kettős könyvvitelt vagy jogosultság esetén egyszerűsített költségátalányt alkalmazhat. A kisvállalkozói jövedelemadó szerinti költségátalány általában az árbevétel 45%-át tekinti kiadásnak, szolgáltató vállalkozásoknál 20%-át, a törvényi felső határok és feltételek mellett; egyes külön tényleges tételek is levonhatók, ha a jogszabály megengedi.

Az általános áfakulcs 20%. 2025 óta az osztrák kisvállalkozói áfamentesség rendszerint akkor alkalmazható, ha az előző vagy a folyó naptári évben a bruttó árbevétel nem haladta meg az 55 000 eurós határt, és az egyéb feltételek is teljesülnek. A mentesség megszünteti a fizetendő áfát, és általában kizárja az előzetesen felszámított áfa levonását. Ha a határ túllépése legfeljebb 10%, a mentesség az év végéig fennmaradhat; nagyobb túllépés esetén a túllépést okozó és a későbbi ügyletekre megszűnik. Az EU-n belül határon átnyúlóan működő vállalkozásoknak a hivatalos kisvállalkozói áfaszabályokat kell ellenőrizniük.

A személyijövedelemadó-előlegek február 15-én, május 15-én, augusztus 15-én és november 15-én esedékesek. Az adómegállapítás szerinti végső különbözet rendszerint a határozat kézbesítését követő egy hónapon belül fizetendő.

Társasági adó

Az osztrák társaságok, például a GmbH és az AG, 2026-ban adóköteles nyereségük után 23% társasági nyereségadót fizetnek. Amikor egy osztrák társaság az adózás utáni nyereséget osztrák adóügyi illetőségű magánszemélynek fizeti ki, rendszerint 27,5% KESt is alkalmazandó, így az együttes teher külön kedvezmény nélkül körülbelül 44,18% – nem csupán 23%. A személyegyesítő társaságok általában adózási szempontból átláthatók, és nyereségüket a tagokhoz rendelik.

Az osztrák társaság által kapott osztalék belföldi vagy nemzetközi részesedési mentességre jogosíthat a feltételek teljesülése esetén; a nemzetközi mentesség általában megfelelő részesedést és tartási időt követel meg, a visszaélést gátló szabályok mellett. Nem rezidens társasági részvényesek az adóegyezmény vagy az uniós anya- és leányvállalati irányelv alapján mentesülhetnek az osztrák osztalék-forrásadó alól, ha teljesítik a követelményeket. Ausztria általános áfakulcsa 20%; a hivatalos kedvezményes kulcsokat az áfakulcsokról és mentességekről szóló oldal sorolja fel. A kormány megerősíti a 23%-os társasági adókulcsot és a kifizetésekre vonatkozó 27,5%-os adót.

Külföldi jövedelem és a kettős adóztatás elkerülése

Az osztrák adóügyi illetőségű személyek rendszerint teljes, világszerte szerzett jövedelmüket bevallják, de az alkalmazandó egyezmény határozza meg, melyik állam adóztathat, és Ausztria miként szünteti meg a kettős adóztatást. Az egyezménytől és a jövedelem típusától függően Ausztria mentesítheti a külföldi jövedelmet – gyakran úgy, hogy figyelembe veszi az osztrák jövedelem adókulcsának megállapításakor –, vagy külföldiadó-beszámítást engedélyezhet. A beszámítás korlátozott, és nem téríti meg automatikusan az egyezményes vagy az osztrák összeg felett levont adót.

A külföldi munkabért, nyugdíjat, bérbeadási jövedelmet, osztalékot, kamatot, nyereséget és vállalkozási jövedelmet az egyezmény alkalmazása előtt az osztrák jog szerint kell besorolni. A külföldi nyugdíjak kezelése különösen egyezményfüggő: a magán- és közszolgálati nyugdíjak adóztatási joga eltérően osztható meg. A külföldi pénznemben kifejezett összegeket következetesen, alátámasztható euróárfolyammal kell átváltani.

A külföldi számlák puszta megléte nem jár általános, külön éves vagyonbevallási kötelezettséggel, de a jövedelmet és a bevallandó alapokkal kapcsolatos számításokat be kell jelenteni. A pénzügyi intézmények a közös jelentéstételi standard (CRS) alapján adatokat cserélnek, és a tényleges tulajdonosi, pénzmosás elleni és célzott bejelentési szabályok is alkalmazhatók. Az automatikus adatcsere nem helyettesíti az adózó bevallását.

Az adóbevallás benyújtása

Azok a munkavállalók, akiknek kizárólag helyesen levont béradóval terhelt jövedelmük volt, rendszerint nem kötelesek jövedelemadó-bevallást benyújtani, bár az önkéntes munkavállalói adómegállapítás visszatérítést eredményezhet. Kötelező adómegállapításra lehet szükség például több, egyidejűleg béradózott jövedelem, adólevonás nélküli külföldi vagy befektetési jövedelem, tévesen igénybe vett adójóváírás vagy bizonyos egyéb jövedelmi értékhatárok esetén.

Az önálló vállalkozóknak általában bevallást kell benyújtaniuk, ha 2026-os jövedelmük meghaladja a 13 539 eurót. Ha béradóval terhelt jövedelmük is van, kötelező bevallás merülhet fel, ha az összjövedelem meghaladja a 14 769 eurót és az egyéb, nem munkabérből származó jövedelem túllépi a vonatkozó határt. A külön kulcs alá tartozó, forrásadóval nem terhelt tőkejövedelem és a nem véglegesen adóztatott ingatlanértékesítési nyereség önállóan is bevallási kötelezettséget keletkeztethet.

A 2026-os adóévre az általános törvényi határidők a következők:

Benyújtás módja	Határidő
Papíralapú bevallás	2027. április 30.
Elektronikus bevallás a FinanzOnline rendszeren keresztül	2027. június 30.

Indokolt kérelemmel hosszabbítás kérhető, a képviselettel rendelkező adózók pedig az adótanácsadói kvótarendszer keretében hosszabb határidőt kaphatnak. A bevallásokat általában a FinanzOnline rendszeren keresztül nyújtják be. A személyijövedelemadó-előleg negyedévente esedékes; a megállapított különbözet általában a határozattól számított egy hónapon belül fizetendő. A hivatalos portál megerősíti a bevallási és előlegfizetési határidőket.

Gyakori nyomtatvány az E1, az üzleti jövedelemhez az E1a, a bérbeadáshoz az E1b, a tőkejövedelemhez az E1kv, munkavállalói és nemzetközi foglalkoztatási helyzetekhez pedig az L1 és az L1i. A külföldi brókert használóknak gyakran szükségük van az E1kv-re, de minden jövedelemkategóriához a megfelelő nyomtatványt kell használniuk.

A bevallás vagy adómegállapítás a vonatkozó eljárási határidőn belül javítható vagy megtámadható. A korábban kihagyott jövedelmet haladéktalanul fel kell tárni; a FinStrG 29. §-a szerinti érvényes önkéntes önbevallás szigorú teljességi és fizetési követelményekhez kötött, ezért nem szabad meggondolatlanul eljárni. Az adózási szempontból releváns könyveket és iratokat általában hét évig kell megőrizni, folyamatban lévő eljárás esetén tovább; az ingatlanok dokumentumait addig kell megőrizni, amíg befolyásolhatják a bekerülési értéket, az értékcsökkenést vagy egy későbbi értékesítést.

Adózási szempontok külföldről érkezőknek

Dokumentálni kell az érkezés és távozás dátumát, a lakás rendelkezésre állását, a család tartózkodási helyét és a munkavégzés módját. A lakcím bejelentése közigazgatási kötelezettség, de önmagában nem ad teljes választ az adóügyi illetőség kérdésére. Ausztriában nincs általános, külföldről érkezőknek szóló „non-dom” rendszer.

A szűk körű külföldről kirendelt munkavállalók költségátalánya alkalmazható a szabályozás szerinti feltételeket teljesítő, ideiglenesen Ausztriába helyezett munkavállalóknál: az elszámolási alap 20%-a, évente legfeljebb 10 000 euró. Ez a megfelelő tényleges munkával kapcsolatos kiadásokat helyettesíti, nem az adókulcsot csökkenti 20%-kal.

Az EStG 103. §-a szerinti külön beköltözési kedvezmény csak különleges, közérdekű esetekben érhető el. A beköltöző tudósok és kutatók a feltételeknek megfelelő, progresszív kulccsal adózó tudományos jövedelmükből öt évig 30%-os levonást kaphatnak; a jogosult tudósok, kutatók, művészek és sportolók a többlet-adóterhek enyhítését is kérhetik. A kérelmeket rendszerint a költözéstől számított hat hónapon belül kell benyújtani. A minisztérium beköltözési kedvezményekről szóló útmutatója ismerteti a szigorú jogosultsági szabályokat.

A távmunka osztrák béradókötelezettséget keletkeztethet az Ausztriában fizikailag végzett munka után, a külföldi munkáltatónál pedig bérszámfejtési vagy telephelyi kérdéseket vethet fel. Számítanak az egyezmények munkaviszonyra vonatkozó cikkei, a 183 napos feltétel és az, hogy gazdaságilag ki viseli a díjazást; a 183 nap önmagában nem jelent általános mentességet.

Az EU, az EGT és Svájc szociális biztonsági koordinációja általában arra irányul, hogy a munkavállaló egyetlen államban legyen biztosított. A kiküldetési igazolások (A1), a több államban végzett munkára vonatkozó szabályok és a határon átnyúló távmunka keretrendszere jogosult esetekben fenntarthatják a munkáltató államában a biztosítást, de gyakran kérelmet kell benyújtani. Az EU-n kívüli esetek Ausztria kétoldalú megállapodásaitól és belföldi jogától függenek.

A külföldi nyugdíjakat, befektetési alapokat és biztosítási konstrukciókat Ausztria másként sorolhatja be, mint a származási országuk. Költözés előtt a befektetőknek át kell tekinteniük az alapok osztrák jelentési státuszát, a korábbi beszerzési értékeket és a távozás országában esetlegesen felmerülő kilépési adót.

Fő adózási előnyök és hátrányok

Előnyök

• A magáncélú pénzügyi tőkejövedelmek többsége a legmagasabb progresszív kulcs helyett kiszámítható, 27,5%-os külön kulccsal adózik.
• Az osztrák letétkezelők általában levonják a KESt-et és a hivatalos OeKB-alapadatokat használják.
• Ausztriában nincs általános magánszemélyi nettó vagyonadó, sem általános öröklési vagy ajándékozási adó.
• Az adóegyezmények és az uniós szociális biztonsági koordináció mérsékelhetik a kettős adóztatást és a párhuzamos járulékfizetést.
• A családi adójóváírások és a jogosult 13. és 14. havi bér kedvezményes kezelése jelentősen csökkentheti a munkavállalók adóterhét.

Hátrányok

• A munkaviszonyból és vállalkozásból származó jövedelem határadókulcsa magas, 1 millió euró felett eléri az 55%-ot.
• A munkavállalói járulékok és a munkáltatói bérköltségek jelentősek, és nem írhatók le minden esetben egyetlen kulccsal.
• A külföldi brókerek és az adatot nem szolgáltató alapok összetett éves számításokat tehetnek szükségessé, akár készpénzkifizetés nélküli adókötelezettséggel.
• Nincs általános éves értékpapír-kedvezmény, tartási időhöz kötött mentesség vagy rugalmas, ISA-jellegű számla.
• A magáncélú befektetési veszteségek beszámítása szigorúan korlátozott, és a veszteségek általában nem vihetők tovább.

Felelősségkizárás

Ez az útmutató kizárólag általános oktatási célokat szolgál, és nem minősül adózási, jogi, számviteli, befektetési vagy pénzügyi tanácsadásnak. Az adókezelés az illetőségtől, az egyezményektől, a jövedelem típusától, a beszerzési időpontoktól, a dokumentációtól és a személyes körülményektől függ. Bevallás benyújtása, másik országba költözés vagy jelentős ügylet előtt ellenőrizni kell az aktuális szabályokat az osztrák hatóságoknál, és megfelelő képesítésű osztrák szakértő tanácsát kell kérni.

Sources & References

EU regulations & taxation

• Bmf.gv.at — egyezményes kedvezményekről szóló portálja
• kettős adóztatást elkerülő egyezményeiről szóló információkat és az egyezmények szövegét
• kriptoeszközökről szóló útmutatója
• tőkejövedelmekről szóló útmutatóját

Additional educational resources

• Bmf.gv.at — beköltözési kedvezményekről szóló útmutatója
• hivatalos 2026-os adókönyvet
• hivatalos 2026-os adótáblája
• realizált nyereségről és kilépési adóról szóló útmutatója
• Finanzonline.bmf.gv.at — FinanzOnline
• My.oekb.at — OeKB alapjelentési adatbázisában
• Oesterreich.gv.at — fő lakóhelyre vonatkozó mentességeket
• ingatlanértékesítés nyereségének adóját
• öröklési adóról szóló áttekintését
• Onlinerechner.haude.at — BMF hivatalos 2026-os bruttó–nettó kalkulátora
• Ris.bka.gv.at — osztrák jogszabályadatbázisban az EStG 1. és a BAO 26. §-a
• Sozialversicherung.at — 2026-os társadalombiztosítási járulékadatokat
• Usp.gv.at — 23%-os társasági adókulcsot és a kifizetésekre vonatkozó 27,5%-os adót
• 2026-os adójóváírási táblázatot
• bevallási és előlegfizetési határidőket
• kisvállalkozói áfaszabályokat
• áfakulcsokról és mentességekről szóló oldal
• útmutatót ad az új önálló vállalkozók regisztrációjáról