Tőkenyereségadó-kalkulátor Magyarországon 2026

Mennyi adót kellhet fizetnie, ha részvényt, kriptovalutát vagy ingatlant ad el Magyarországon?

A Finorum magyarországi tőkenyereségadó-kalkulátora megbecsüli a magánvagyonként tartott befektetéseken elért nyereség lehetséges adóját. Adja meg a szerzési árat, az eladási árat, az elszámolható költségeket és a tartási időt a becsült adóköteles nyereség és a fizetendő adó kiszámításához.

Magyarországon az adóköteles befektetési nyereségekre általában 15%-os személyi jövedelemadó vonatkozik. A tényleges adózás azonban az eszköz típusától, a kereskedési platformtól, az ügylet minősítésétől, az elszámolható veszteségektől és attól függ, hogy szociális hozzájárulási adót is kell-e fizetni.

FINORUM
Capital Gains Calculator
27 EU countries · Stocks · Crypto · Real Estate · DCA · 2026
ATAustria▼
📊 Price Inputs
€
€
€
Tax details
€
€
€
10 years Long-term
151015202530
Capital Gain
Tax on Gain
—
Net Profit
—
Effective Rate
—
Initial cost Net profit Tax
Purchase price
Sale price
Costs / fees
Gross gain
CGT ()
Net profit
—Select country▼
Estimates only. DCA assumes constant monthly contributions and fixed annual return — actual returns vary. CGT calculated on total gain at end of holding period. Netherlands Box 3 is shown as a simplified deemed-return estimate. Not financial advice.

Hogyan adózik a tőkenyereség Magyarországon?

Magyarországon nem minden befektetés eladására ugyanaz a számítás vonatkozik. Eltérő szabályok érvényesülhetnek az alábbiaknál:

  • ellenőrzött tőkepiaci ügyletek;
  • egyéb értékpapír-átruházások és árfolyamnyereség;
  • kriptoeszközökkel végrehajtott ügyletek;
  • magánszemélyek ingatlanértékesítése;
  • adózási kedvezményt nyújtó számlán tartott befektetések;
  • hivatásszerű vagy vállalkozási tevékenység.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tájékoztatása szerint az értékpapírok eladásából származó nyereségre általában 15%-os személyi jövedelemadó vonatkozik. Az adóköteles összeget rendszerint úgy számítják ki, hogy a bevételből levonják az igazolt szerzési és ügyleti költségeket.

A befektetési jövedelmek bizonyos fajtáit 13%-os szociális hozzájárulási adó, azaz szocho is terhelheti. Az alkalmazandó kötelezettség és az éves szochofizetési felső határ elérése a jövedelem típusától és a befektető egyéb jövedelmeitől függ.

Részvények és más értékpapírok

A részvények vagy más értékpapírok eladásából származó nyereséget általában 15%-os személyi jövedelemadó terheli.

Az alapképlet:

Adóköteles nyereség = Eladási bevétel − Szerzési költség − Elszámolható ügyleti költségek

Az elszámolható költségek közé tartozhat:

  • az eredeti vételár;
  • a brókeri jutalék;
  • a tőzsdei és elszámolási díj;
  • a szerzéshez vagy eladáshoz közvetlenül kapcsolódó, igazolt egyéb kiadás.

A NAV magánszemélyek adózásáról szóló 2026-os útmutatója megerősíti a 15%-os kulcsot, valamint az igazolt vételi és ügyleti költségek figyelembevételét az értékpapírnyereség kiszámításakor.

A pontos adózás attól függ, hogy az eladás ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek vagy más típusú árfolyamnyereségnek minősül-e.

Ellenőrzött tőkepiaci ügyletek

A megfelelő szabályozás alá tartozó befektetési szolgáltatón keresztül lebonyolított kereskedés ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősülhet.

Ez a kategória jelentős előnnyel járhat: a feltételeknek megfelelő ügyletek nyereségeit és veszteségeit általában együttesen számítják ki az adóévre. Az adóalany a korábbi évek megfelelően bevallott veszteségeire az adókiegyenlítés magyar szabályait is alkalmazhatja, a törvényi határidők és bevallási feltételek mellett.

Az ügylet minősítése több tényezőtől függ, például:

  • a bróker státuszától és székhelyétől;
  • attól a piactól, ahol az ügyletet végrehajtották;
  • a pénzügyi felügyeletre és az információcserére vonatkozó követelményektől;
  • a teljes ügyleti dokumentáció rendelkezésre állásától;
  • az adóalany helyes éves bevallásától.

Nemzetközi brókernél vezetett számla esetében az ügylet nem minősül automatikusan megfelelőnek vagy nem megfelelőnek. A szolgáltatónak és az adott ügyletnek egyaránt teljesítenie kell a magyar követelményeket.

A szocho kezelése is eltérhet az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek és az egyéb árfolyamnyereségek között. A kalkulátor ezért becslést ad, és nem feltételezi, hogy minden részvényeladás azonos módon adózik.

Szociális hozzájárulási adó a befektetési jövedelmek után

Magyarországon a szociális hozzájárulási adó mértéke 13%.

Bizonyos befektetési jövedelmek után a 15%-os személyi jövedelemadón felül is fizetendő lehet. Az éves felső határ alá tartozó jövedelemkategóriáknál a hozzájárulást általában addig kell fizetni, amíg az adóalany érintett jövedelme el nem éri az adott évre érvényes törvényi minimálbér huszonnégyszeresét.

A felső határ számításába már beszámító munkabér és más jövedelem ezért csökkentheti vagy megszüntetheti a befektetési nyereség utáni további szochofizetési kötelezettséget.

A pontos eredmény az alábbiaktól függ:

  • a nyereség jogi minősítése;
  • az adóalany munkaviszonyból és más forrásokból származó jövedelme;
  • az éves felső határba már beszámított jövedelem;
  • alkalmazható-e mentesség;
  • az ügylet ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül-e.

Ezért a kalkulátor külön mutatja a személyi jövedelemadót és az esetlegesen becsült szochót.

Az osztalék nem tőkenyereség

A társaságtól kapott osztalékot nem az eszközértékesítés nyereségeként számítják ki.

A magyar osztalékot általában 15%-os személyi jövedelemadó terheli. A megfelelő éves felső határ eléréséig 13%-os szocho is alkalmazható, kivéve, ha mentesség vagy eltérő szabály érvényesül.

A külföldön levont forrásadó befolyásolhatja a Magyarországon végül fizetendő összeget. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény lehetővé teheti a külföldi adó egy részének beszámítását, de a beszámítható összeg az egyezménytől és a magyar korlátoktól függ.

A kalkulátor tőkenyereségre adott eredménye nem tartalmazza automatikusan az osztalékjövedelmet, kivéve, ha azt külön, erre szolgáló mezőben megadják.

ETF-ek és befektetési alapok

Az ETF vagy befektetési alap adózása a terméktől, jogi besorolásától és a befektetés tartásának módjától függ.

A megfelelő brókeren keresztül elért nyereség az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek szabályai alá tartozhat. Az alap kifizetései azonban eltérően adózhatnak a befektetési jegyek eladásából származó nyereségtől.

A befektetőknek különbséget kell tenniük az alábbiak között:

  • az alapon belül felhalmozott hozam;
  • pénzbeli kifizetések;
  • kamatjellegű hozamok;
  • befektetési jegyek eladásából származó bevétel;
  • szokásos értékpapírszámlán tartott befektetések;
  • magyar adókedvezményes számlán tartott befektetések.

Az alap székhelye és ÁÉKBV-státusza önmagában nem garantál mentességet a magyar személyi adózás alól.

Tartós befektetési számla

Magyarország adókedvezményes befektetési formája a tartós befektetési számla, rövidítve TBSZ.

Ha minden feltétel teljesül, a TBSZ-en tartott befektetések jövedelmére a szükséges lekötési időszak után csökkentett vagy nulla százalékos személyi jövedelemadó vonatkozhat. A korai kivét vagy a számla megszüntetése részben vagy egészben megszüntetheti az adóelőnyt.

A szabályok a következőktől függnek:

  • melyik évben nyitották meg és töltötték fel a számlát;
  • mennyi ideig tartották a befektetést;
  • történt-e idő előtti pénz- vagy befektetéskivét;
  • milyen a pénzügyi intézmény státusza;
  • milyen bejelentési kötelezettségek vonatkoznak a külföldi szolgáltatókra.

Az alapértelmezett kalkulátor szokásos, adóköteles befektetési számlával számol, kivéve, ha a felhasználó külön TBSZ-lehetőséget választ.

A kriptovaluták adózása Magyarországon

Magyarországon a kriptoeszközökkel végrehajtott ügyletekre külön személyijövedelemadó-szabályok vonatkoznak.

A feltételeknek megfelelő kriptoeszköz-ügyletekből származó jövedelmet 15%-os személyi jövedelemadó terheli. Az éves eredményt általában nettó alapon számítják ki: az adott adóévben megszerzett, nem kriptoeszköz formájában kapott bevételt vetik össze az igazolt ráfordításokkal.

A NAV magyarázata szerint adóköteles kriptojövedelem akkor keletkezik, amikor a magánszemély kriptoeszközt ruház át vagy használ fel, és cserébe nem kriptoeszköz formájában kap értéket, például törvényes fizetőeszközt, árut vagy szolgáltatást.

Ezért az egyik kriptovaluta közvetlen cseréje egy másikra általában nem eredményez ugyanilyen adóköteles realizálást a csere pillanatában, mert a befektető nem kriptoeszközön kívüli értéket, hanem egy másik kriptoeszközt kap.

Adóköteles esemény lehet:

  • kriptovaluta eladása forintért vagy euróért;
  • áruk vagy szolgáltatások kifizetése kriptovalutával;
  • kriptoeszköz cseréje más, nem kriptoeszköznek minősülő vagyontárgyra;
  • érték kivonása hagyományos pénzügyi eszközökbe.

A levonható ráfordítások közé tartozhatnak az igazolt szerzési költségek, ügyleti díjak és bizonyos más, a feltételeknek megfelelő kiadások.

Ha az éves elszámolható ráfordítások meghaladják az érintett bevételeket, ügyleti veszteség keletkezhet. A magyar kriptoadózási szabályok az előírásoknak megfelelően bevallott nyereségekre és veszteségekre adókiegyenlítést tesznek lehetővé, az alkalmazandó feltételek és időszakok szerint.

A NAV kriptoeszköz-ügyletekről szóló tájékoztatója megerősíti a 15%-os személyijövedelemadó-kulcsot, az igazolt éves költségek elszámolását és az adókiegyenlítés lehetőségét.

A kriptobefektetőknek meg kell őrizniük:

  • a kriptotőzsdei kimutatásokat;
  • a tárcák ügyletelőzményeit;
  • a bankszámlakivonatokat;
  • a szerzési bizonylatokat;
  • az ügyleti díjak igazolásait;
  • az egyes adóköteles eseményeknél alkalmazott forintértékeket.

A bányászat, a staking, a munkaviszonyból származó díjazás és az üzleti tevékenység adózása eltérhet a magánszemélyként megszerzett kriptoeszközök elidegenítésének adózásától.

Ingatlanértékesítésből származó tőkenyereség

Magánszemélyek magyarországi ingatlanértékesítésből származó adóköteles jövedelmét általában 15%-os személyi jövedelemadó terheli.

A számított nyereség adóköteles hányada azonban a szerzés óta eltelt naptári évek szerint csökken. Az általános ingatlanértékesítési szabályok szerint az adóköteles hányad rendszerint:

  • a szerzés évében: 100%;
  • a szerzést követő első évben: 100%;
  • a szerzést követő második évben: 90%;
  • a szerzést követő harmadik évben: 60%;
  • a szerzést követő negyedik évben: 30%;
  • a szerzést követő ötödik évtől: 0%.

Ezért a magánszemély ingatlanértékesítése általában személyijövedelemadó-mentes, miután letelt az előírt, öt naptári évhez igazodó időszak.

Magyarország · Ingatlan — Az adóköteles hányad idővel csökken, és a szerzést követő ötödik évtől rendszerint 0%. ADÓMENTES ✓

A NAV ingatlanértékesítésről szóló hivatalos tájékoztatója megerősíti a 15%-os kulcsot és az adóköteles hányad fokozatos, nulláig tartó csökkenését.

Mivel a szabály naptári éveken alapul, nem mindig szükséges pontosan 60 hónapig tartani az ingatlant. Az alkalmazandó hányadot a szerzés és az elidegenítés éve határozza meg.

Az ingatlanértékesítési nyereség kiszámítása

A kezdeti számított nyereség általában:

Eladási bevétel − Szerzési érték − Elszámolható szerzési, értéknövelő és eladási költségek

A körülményektől függően elszámolható költség lehet:

  • az igazolt vételár;
  • a szerzéskor fizetett vagyonszerzési illeték;
  • a jogi és nyilvántartásba vételi költség;
  • az értéknövelő beruházás;
  • az ingatlanközvetítői díj;
  • a hirdetési és más igazolt eladási költség.

A fenntartási és szokásos háztartási kiadások nem minősülnek automatikusan értéknövelő beruházási költségnek. A számlákat és a fizetési bizonylatokat meg kell őrizni.

Tegyük fel, hogy egy ingatlant 70 millió forintért adnak el. Az igazolt szerzési érték és az elszámolható költségek együttesen 50 millió forintot tesznek ki. A kezdeti számított nyereség 20 millió forint.

Ha a tartási időre vonatkozó szabályok szerint ennek 60%-a adóköteles:

20 000 000 Ft × 60% = 12 000 000 Ft adóköteles jövedelem

A becsült személyi jövedelemadó:

12 000 000 Ft × 15% = 1 800 000 Ft

Ha az adóköteles hányad már nullára csökkent, a magánszemély ingatlannyeresége után rendszerint nem kell személyi jövedelemadót fizetni.

Örökölt és ajándékba kapott ingatlan

Örökölt ingatlannál a szerzés időpontja általában az örökhagyó halálának napjához kötődik. A szerzési érték a hagyatéki eljárásban megállapított értéktől függhet.

Ajándékba kapott ingatlannál, illetve ha az eredeti szerzési költség az általános módszerrel nem határozható meg, különös szerzésiérték-szabályok alkalmazhatók.

Ezeket az eseteket nem szabad egyszerűen nulla vételár megadásával kiszámítani. Vizsgálni kell a magyar adó- és illetékszabályok szerint elismert értéket.

A gyakori ingatlanügyletek önálló magánértékesítés helyett üzleti tevékenységnek is minősülhetnek.

Határokon átnyúló befektetések

A magyar adóügyi illetőségű személyek általában a világszerte megszerzett jövedelmük után adóznak, ideértve a külföldi értékpapírokon és a külföldi brókerszámlákon elért nyereséget is.

A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény meghatározhatja, melyik ország jogosult a nyereség adóztatására, és beszámítható-e a külföldön megfizetett adó Magyarországon. Az egyezményi elbírálás az eszköz típusától, a befektető illetőségétől és a forrásországtól függ.

A pénznemek átváltása is fontos. A külföldi szerzési költségeket és eladási bevételeket általában forintra kell átszámítani az érintett időpontra elfogadott árfolyamon.

A kalkulátor feltételezései

Eltérő választás hiányában a kalkulátor feltételezi, hogy a felhasználó:

  • magyar adóügyi illetőségű magánszemély;
  • az eszközt magánvagyonként birtokolja;
  • nem folytat hivatásszerű kereskedési tevékenységet;
  • igazolni tudja a szerzési árat és az elszámolható költségeket;
  • megfelelő TBSZ helyett szokásos, adóköteles számlát használ;
  • 2026-ban idegeníti el az eszközt;
  • nem alkalmaz különös, külföldről áttelepülőknek szóló vagy egyezményes mentességet.

A tényleges eredmény eltérhet a szocho, a korábbi veszteségek, a bróker minősítése, a külföldi forrásadó, az öröklési szabályok vagy az üzleti tevékenység miatt.

Fontos tudnivaló

A magyarországi tőkenyereségadó-kalkulátor kizárólag tájékoztató becslést ad. Nem helyettesíti a hivatalos adóbevallást vagy a személyre szabott adótanácsadást.

Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek, a TBSZ-ek, a szocho, a kriptoügyletek adókiegyenlítése és az örökölt ingatlan jelentősen módosíthatják a számítást. Jelentős ügylet bevallása előtt kérjen tanácsot szakképzett magyar adótanácsadótól vagy a NAV-tól.

Iva Buće közgazdasági mesterdiplomával rendelkezik, szakterülete a digitális marketing és a logisztika. Az elemző gondolkodást kreativitással ötvözi, hogy a pénzügyi és befektetési témákat szélesebb közönség számára is érthetővé tegye. A Finorumnál az összetett gazdasági fogalmakat világos, gyakorlati magyarázatokká formálja a hétköznapi olvasók és befektetők számára.

Sources & References

EU regulations & taxation

Additional educational resources

Scroll to Top